Dél Alföldi Régió
A szennyvíz-csatornahálózatba bekapcsolt háztartások aránya itt a legalacsonyabb, mindössze 30 százalék (ez a szám országosan 51). A vezetékes vízellátásból részesülő lakások aránya (87 százalék) is elmarad az országostól (92). Ugyanakkor a háztartásigáz-ellátás - a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarországot leszámítva - ebben a térségben a legfejlettebb. A lakások 86, 1 százalékában van vezetékes gáz, ami közel 15 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A régió egészségügyi ellátottsága közepes. Az egy háziorvosra jutó lakosok aránya 1959 fő (az országos átlag 1943). A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (76, 4)és az ugyanennyi emberre jutó orvosok száma 31, 7 is rosszabb az országos átlagnál (az országos érték 83, 2, illetve 36, 2). Foglalkoztatottság A foglalkoztatási helyzet viszonylag kedvező a régióban. A foglalkoztatottak aránya 56, 3 százalék, ami alig marad el az országos átlagtól (56, 6). Alacsony, mindössze 5, 4 százalék a munkanélküliségi ráta, ami nem éri el az országos szintet (5, 7).
Gasztronómia
2. 1. A dél-alföldi régió bemutatása A dél-alföldi régió gyógy- és termálfürdői (Dél-alföldi régió turisztikai kézikönyve 139. o. ) A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta dél-alföldi régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödét adja. Délen és délkeleten Jugoszláviával és Romániával határos, nyugaton természetes határa a Duna és észak felé az Alföld többi része. Az Alföld legváltozatosabb felszínű és természeti adottságú régiója, tengelye a Tisza. Természeti adottságai is kedveztek a sokoldalú, s több egyedi magyar terméket is előállító mezőgazdaságnak (kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza). Két nemzeti parkjának (Kiskunsági, Körös-Maros) természeti és környezeti értékei a regionális fejlesztés fenntarthatóságát is megalapozzák. Ez az alföldi régió is gazdag hévizekben. A régió sajátos környezeti problémái a felszíni vizekben importált és a szennyvíztisztítás alacsony szintje miatt bekövetkezett erősen szennyezett talajvíz, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátságon a talajvízszint csökkenése miatt beálló sivatagosodás.
- Dél alföldi region
- Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis
- Dél-Alföld
Lásd még: Békés megye turisztikai látnivalóinak listája Csongrád-Csanád megye [ szerkesztés] Csongrád-Csanád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál. Lásd még: Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája Gazdaság [ szerkesztés] A következő leírás felsorolja a régió 10 legnagyobb munkaadó cégének nevét és székhelyét 2018-ban.
Dél alföldi turisztikai régió
… A 2013. évi nettó árbevétel alapján összeállított, a dél-alföldi régióra vonatkozó TOP 100 listát is bemutatták a CSMKIK gazdasági évnyitóján. A második és harmadik helyen szegedi székhelyű vállalatokat találunk, míg az első… Az Európai Unió legszegényebb térségei közé tartozik a Csongrád-megyét is magába foglaló Dél-alföldi régió. Az Eurostat jelentése szerint a húsz legszegényebb uniós régió között négy magyarországi is található - értesült a Napi… Több mint 480 millió forintot nyert a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár a Dél-alföldi régióban megszervezendő, a közoktatás fejlesztését támogató hálózat, egy tudássztráda kiépítésére - közölte a hálózatkoordinációs iroda projektmenedzsere pénteken sajtótájékoztatón… Iroda képviseli régiónkat Brüsszelben 2009. október 13. kedd 2009. október 14. szerda Brüsszelben megkezdheti működését a déli régiót – köztük Csongrád megyét is – képviselő iroda. Becsey Zsolt még EP-képviselőként kezdett el dolgozni azon, hogy minél hatékonyabb érdekképviseletet kaphasson az ország három megyéjét tömörítő… A Becsey-félék 2009. január 19. hétfő 2009. hétfő Becsey Zsolt, Fidesz-listán mandátumot nyert, szegedi születésű európai uniós képviselő azon kevesek közé tartozik, szerintem, akiknek nem érheti politikai szó képviselői háza elejét.
Településföldrajzi jellemzők A települések számát (254 település, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb egy régión belül) és a régió területét (az ország legnagyobb kiterjedésű régiója) tekintve, ez a régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. 47 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az Észak-Alföld et követően a második legvárosiasabb régiója az országnak. Településszerkezetét leginkább a tanyákkal körülvett mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2, 5%). A lakosság legnagyobb része (44, 7%) a 2 000-10 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lakosú mezővárosokban (21, 3%) koncentrálódik. Magyarország legkiterjedtebb tanyarendszere ebben a régióban található. A 2001-es népszámláláskor a külterületi lakosság száma 124 844 fő volt, mely az ország összes külterületi lakosságának 42%-át jelentette. Természeti és kultúrtörténeti értékek A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek.
A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma az országos érték mintegy 12%-át teszi ki, azaz ez közelíti meg legjobban a régió népességi arányát. Az átlagos tartózkodási idő több mint fél nappal (a külföldiek esetében több mint egy nappal) marad el az országos átlagtól, ami a régió idegenforgalmának tranzit, látogató jellegére utal. Mindezek azt mutatják, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek a Dél-Alföldön. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák száma, szobaszáma, férőhelyeinek száma és az összes kereskedelmi szállásférőhely száma a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb, csakúgy, mint az egyéb szállásférőhelyek összes száma. A vendégforgalomban a dél-alföldi régió átlagosan a hatodik helyen található az észak-alföldi előtt, a külföldi vendégek esetében pedig csak Észak-Magyarországot múlja felől. Az összes vendégéjszakák számában a legutolsó helyre került, a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszakák esetében pedig szintén csak Észak-Magyarországot előzi meg. A dél-alföldi régióban 1990 óta az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a férőhelyek és a vendégéjszakák száma, valamint az átlagos tartózkodási idő, viszont jelentősen, 20-30%-kal elmaradt az országos átlagtól a külföldi vendégek és vendégéjszakáik száma.
3. KASSAI LOVASÍJÁSZ ISKOLA FARAGÓ TÖRZS 6800 Hódmezővásárhely, Mikszáth K. 2/i KECSKEMÉTI ÍJÁSZ EGYESÜLET (KIE) 6000 Kecskemét, Szent István város 1/A. KERECSÉNYI LÁSZLÓ ÍJÁSZ EGYESÜLE T 5700 Gyula Budapest körút 15. fsz/2 KEREKEGYHÁZI SPORT EGYESÜLET 6041 Kerekegyháza, Dózsa Gy. U. 143. KHTK - FÉNYPÁRDUCOK ÍJÁSZ SZAKOSZTÁLY 6100 Kiskunfélegyháza, Jókai Mór u. 54. MAVIR SPORT EGYESÜLET 1031 Budapest, Anikó u. 4., NYÍLEGYENES ÍJÁSZ CLUB 6090 Kunszentmiklós, Kőris u. 1. OROSHÁZI ÍJÁSZ EGYESÜLET 5900 Orosháza Kelet u. 48 PARTISCUM ÍJÁSZ KLUB KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 6724 Szeged, Sőtér István köz 2. RUZSAI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET 6786 Ruzsa, Fő út 10. SÁNDORFALVI SÓLYMOK ÍJÁSZ EGYESÜLET 6762 Sándorfalva, Petőfi u. 24/A SZEGEDI SPORTÍJÁSZ EGYESÜLET 6771 Szeged, Makai út 168. SZITTYA HAGYOMÁNYŐRZŐ ÍJÁSZ EGYESÜLET 6791 Szeged, Rózsa Lapos dűlő 1. TURUL KOPPÁNY ÍJÁSZAI HAGYOMÁNYÖRZÖ EGYESÜLET 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2. ÚJSZENTIVÁNI ÍJÁSZ SPORTEGYESÜLET 6754 Újszentiván, Újvilág u.
Ugyanakkor az M5-ös autópálya kiskunfélegyházi végállomását Orosházával összekötő Szentesi út fejlesztése is kitűzött cél.
– Miért van ez így? – Nálunk az a filozófia, hogy a vizet mi katasztrófavédelmi ügynek tekintjük. Magyarországon azért vannak csatornák meg árkok, hogy minél gyorsabban elvezessük a vizet valamelyik nagy folyóba. Ekkora hülyeséget normális ország nem csinál, mert akinek esze van, és gondolkozik, az azt a csapadékot, ami ott leesik, próbálja ott tartani a környéken, és különböző tározókba bevezeti. Amikor meg szükség van rá, ezeknek a tározóknak a vizét hasznosítja. Magyarországon pedig a vízügyi lobbi félelmetes ereje miatt még mindig az a szemlélet, hogy ez egy katasztrófavédelmi probléma, oldjuk meg, hogy a vizet minél előbb vezessük le, és ne gyűjtsük össze. Ezeket a víztározó rendszereket már rég ki kellett volna építeni. Miközben Kína, Vietnám, Indonézia elképesztő öntözési projekteket hajtott és hajt végre. Van, amiket már évszázadokkal ezelőtt megvalósítottak, de most is új fejlesztéseik vannak. Minden liter vizet ésszerűen felhasználnak, mert tudják, hogy a víz az élelmiszertermelés egyik alapja.
